Tavaszi szél
Friss, bohókás tavaszi szél,már régóta vártunk rád.
Kergesd el a hófelhőket, had borítsák Alaszkát!
Fújd el őket jó messzire, had élvezzük a Napot,
s hozz be a kis szobácskánkba friss, tavaszi illatot!
Kibújás vagy bebújás?
Barlangjának sötétjéből barnamedve kitekint.
Körül kémlel: – jó idő van? Süt már a Nap idekint?
Hogyha a szél havat hord még, egyértelmű, nem vitás:
visszafekszem a vackomba, korai a kibújás.
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél.
Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!
Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok,
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem!
Sarkady Sándor: Gólyahír
- Mi szél hozott, kis futár?
- Nem szél hozott, napsugár.
- Kedves gazdád ki lehet?
- Fűnevelő kikelet.
- S mi a jó hír aranyom?
- Sárgulhat a kalapom!
- Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott, gólyahír!
Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők
Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.
Szállj, szállj felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor,
aranyos,
hullj le, te zápor,
égi virágpor
égen nyíló bodzavirágból.
Kisüt a Nap, fogy a hó, eltűnik a takaró.
Illatozik a virág, zöldbe borul a világ.
Füstifecske csicsereg: - Megjött már a kikelet!
Kelepel a gólya pár: - Mehetünk a tóra már.
Hosszú az erdő,
széles az erdő,
vígan dalol a madár,
de nagy ez az erdő!
Székely Dezső: Tavaszváró
Ibolyalevélen
bogárka- könnyek.
Nehéz a sírás,
nevetni könnyebb.
Derül az ég is,
örül a napnak.
Gyere szép tavasz,
ölbekaplak!
Szabó Lőrinc: A szél meg a nap
Licskes-lucskos öreg bácsi,
Hujj, hujj én a szél vagyok!
Kék udvarban seprűjével
Megkergette a napot.
Szél mondta: Hujj, hujj, hujj!
Nap mondta:bujj, bujj, bujj!
Szél kergette,
utolérte,
jól megverte a napot;
megkergette,
utolérte,
jól megverte,
összetörte,
kék udvarból kiseperte,
kendőjébe bekötötte,
mondjátok meg: hová tette?
Zsebre tette a napot.
Zsebre tette? Zsebre ő!
Azért van most rossz idő.
Tavasztündér
Varázspálcám suhogása
felkelti a vidéket.
A tél végi utazásra
barátaim kísérnek.
Varázsigém hatalmával
elaltatom a telet.
Az ágakra rásuhintva
ébresztem a rügyeket.
Virág nyílik ahol járok,
ágak végén tipegek.
Tündérszárnyam nyomában már
ott virít a kikelet.
Zelk Zoltán:
Tavaszi dal
Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?
- elég, hogyha tudom én:
tavasz elé futok én.
Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi, hová mégy?
- se erdőbe, se rétre:
a szép tavasz elébe!
Egy, kettő, három, négy,
te kis madár, vígan légy!
Olyan szépen daloljál,
szebb legyen a tavasznál!
Hóvirág
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág -
zúzmarás a fán az ág.
Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.
Ibolya
Ibolya, ibolya
virítsz már a réten,
gyönyörködsz este a
víg tücsökzenében.
Tücsökzene ringat
este elalvásra,
hajnalban megfürdesz
az ég harmatába`.
Napfény az ebéded,
szellők simogatnak:
így élsz vidáman,
hírnöke tavasznak.
Osváth Erzsébet:
Nyújtózik a hóvirág
Nap kergeti a telet.
Hancúroznak friss szelek.
Nyelvecskéjével a fű
tavaszt kóstol:
-jóízű!
Bimbót bont a barka már.
A hóvirág? Ő sem vár.
Hosszú volt a tél nagyon.
Jót nyújtózik a napon.
Pattan a rügy (részlet)
Tavaszt rikkant a rigó,
itt van már a gólya.
Pattan a sok rügy a fán
mintegy varázsszóra.
Eltűnt a hó, és a föld
nagyvidáman ébred.
Bimbót bont az ibolya,
híre sincs a télnek.--
Hegytövi szép zöld fák,
zúgó nagy hársfák,
Rajtatok álom száll puha szárnyon,
hegytövi szép, zöld fák.
Ébredj már, Boldizsár!
Csermely hívogat, hív a zöld határ.
Tri-lli-lli, tra-lla-lla, rigó dala száll,
erdő mélyén ibolya vár.
Szabó Lőrinc: Tavasz
"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.
"Tavasz!" - felelt a Nap.
"Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.
"Meg ám!" - felelt a Nap.
"Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.
"Szeretlek!" - szólt a Nap.
"Akkor hát szép lesz a világ?"
"Még szebb, még boldogabb!"
Weöres Sándor:
Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján megszűnik a szél,
zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.
Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.
Olvadás
Csipp,
csepp,
egy csepp,
öt csepp
meg tíz:
olvad a jégcsap
csepereg a víz.
| Név: sarkaby lejla katalin | Dátum: 2016-01-09 06:46:18 |
| Szerintem a (Gójahír)ès a (Kíbújás vagy bebújás)szerintem ez a 2 volt a legjob de atol èn jobatis tudnák íni! LEJLUS !!!!!! | |
| Név: | Dátum: 2015-11-23 18:50:25 |
| Nagyon jok :-) és szèp versek is! | |
| Név: | Dátum: 2015-08-17 05:54:30 |
| Szívet melengető kis csokréta! Köszönöm. | |
| Név: | Dátum: 2015-03-10 22:06:47 |
| Szèp tavaszi versek. | |